Írta: Forgó Szorina
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 464
Emlék
A hirtelen lecsapó sötétségben,
köréd robbanó hideg űrben
próbálj arra emlékezni,
amikor ott álltál egy sokszögű balkonon,
és egy pillanatra elhitted, hogy sikerült megszökni.
Nem is „onnan”, ez nem hely kérdése.
Abból. Az életből, amiben az lettél, aki nem akar az lenni.
A hirtelen lecsapó sötétségben,
köréd robbanó hideg űrben
próbálja arra emlékezni,
amikor láttad a napot,
láttad a hegyeket, de nem láttad magadat,
külön csúfoskodva, mint aki bebóklászott a díszletbe,
alattuk vánszorogni.
Mintha azzá lettél volna,
akire kínodban gondolsz,
hogy magadra addig se kelljen.
Aztán haza kellett jönni.