Írta: Fűri Mária
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 291
Hogy nyeli a mérföldeket
S nyalja fel a völgyeket
Tartályoknál táplálkozik
Aztán büszke lépteit
Hegyek körül igazítja
És fölényesen benéz
Útmenti házak ablakán
Majd sziklák között üget
Szűk vájatban erőlködik
Közben erősen zihál
Prüszköl füttyög szünet nélkül
Magát űzi lefelé
Nyerít – mesebeli táltos
Mint csillag pontosan megáll
Szófogadón mindenhatón
Az istállója előtt
I like to see it lap the miles,
And lick the valleys up,
And stop to feed itself at tanks;
And then, prodigious, step
Around a pile of mountains,
And, supercilious, peer
In shanties by the sides of roads;
And then a quarry pare
To fit its sides, and crawl between,
Complaining all the while
In horrid, hooting stanza;
Then chase itself down the hill
And neigh like Boanerges;
Then, punctual as a star,
Stop - docile and omnipotent -
At its own stable door.
https://allpoetry.com/The-Railway-Train