Írta: Tauber Ferenc
Közzétéve 1 hónapja
Megtekintések száma: 216
Else Lasker-Schüler: Szürkület
Én félig csukva tartom már szememet,
Szorongó a szívem, felhős, bágyadt.
Oly kéz kell, mely, mint az enyém, fáradt...
Ellöktem az életet, ő engemet,
És életem félve túlméretezett,
Földi test, mely már égi varázslat.
Reggel borított üde virágzat,
Éjem vígan, nyitott létben telt,
Az álom varázsa mindent lefedett –
De most a tükröm az orcámtól oly sápadt.
Else Lasker-Schüler: Dämmerung
Ich halte meine Augen halb geschlossen,
Graumütig ist mein Herz und wolkenreich.
Ich suche eine Hand, der meinen gleich...
Mich hat das Leben, ich hab es verstoßen
Und lebe angstvoll nun im Übergroßen
Im irdischen Leibe schon im Himmelreich.
Und in der Frühe war ich blütenreich
Und über Nacht froh aufgeschossen,
Vom Zauber eines Traumes übergossen –
Nun färben meine Wangen meine Spiegel bleich.
(megjelent a Magyarul Bábelben honlapon)