Elnapolt múlt
Írta: Peer Noémi
Közzétéve 2 hete
Megtekintések száma: 63
Elnapolt múlt
Omage a Tasev Norbert
Gondolataim jeges folyammá
dermedtek, mint ottfelejtett
répa a téli földben,
mely meztelen lelkek nemezise,
s az érdemtelen, rút viharban
odalett ősök szilaj akaratának
kipárolgott desztillációja.
A tegnapok atomjaikra szaladtak
szét a csapzott nemi
vágyban megemésztett
lélektelen kurafikban, maholnap
véres jövőtlen néz az, aki ma még
gyötrelemben szlalomozik.
Csupa tűz és szikra lesz
a virágokba borult ősfa,
melyen eleink csüngtek háborítatlan
békefolyondár ágyékkötőikben,
kapaszkodva a tilalom áhított
gyümölcsének lédús kelyhébe.
Megreped a holnap,
mely sokaknak illemtelen
lárma táptalaja, de híven
élnek bölcs elhallgattatottak,
keblén a bús haza zöld
oltárának csipkeszegélyű
terítőjén.