eleven
Írta: G Makra Ildikó
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 608
Eleven
Nézd a napfényt, hogy ragyog a szirmon át,
érleli a szőlő édes színborát.
Kertek alján bő a víz, hogy ne legyen
holt a mag, és legyen minden eleven.
Rajta, indulj, menj tovább, ahol fakad
forrásvíz, hogy éltesse a holtakat.
S hogy ne legyél tűzre való venyige,
oda menj, hol szól az eleven Ige.
Keresd meg, hogy hol terem az oltalom:
élő vízben, s nem kiszáradt, holt tavon.
Keresd meg, hogy hol terem a kegyelem,
s többé nem leszel halott, csak eleven…