Egyszer majd fehér ruhába bújok

Írta: Kasza Béla

---

Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 271

---

---

EGYSZER MAJD FEHÉR RUHÁBA BÚJOK

Ó, mennyire fájhat Istennek,
ha szívünket nem bírja,
mennyire a lelkek zsákutcája,
a muszáj-szükség kínja
s a test-űrhajó sorsa: a semmivé válás.
A gyermek! A gyermek tud ragyogni
és az, aki a semmiért is hálás!
Egyszer majd fehér ruhába bújok,
belekuporodok a vér-hideg hóba.
Ne láthassa senki, hogy számon józan
káromkodással meg a legtisztább szókkal,
ahogy minden lezuhant madár,
búcsúzom mint űzött izom és vágy
s ül keblemre a szótlan halál.