Egyenlet
Írta: Paál Marcell Hesperus
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 305
Egyenlet
Úgy hiszem, az idő színtelen szövet
vagy végtelenül nyúlós, lágy zselé.
Félig-meddig elnyel minden szótövet,
bár hangja nincs, de gondosan beszél.
Az időtlen helyeknek nincs gazdája,
csak képzeletben könnyen járhatók.
Az Istennek kinyílt a szívcsakrája,
és vérző ajka sosem zárható.
Úgy hiszem, az idő néha felszakad,
hogy megmutassa merre léphetünk.
Múlik, ami más. Az egy közös marad.
A szemed őrzi örök képletünk.
/2016.08.07/