Írta: Székely-Máté László
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 519
Félig rozsdás vascső szétmálló betonon.
Szélfútta papíron elmosódott szavak.
Hófehér arcodon szétkenődött korom.
Vagyunk, akik vagyunk. Ilyennek láttalak.
Nyomtatott lapokon deklarált butaság.
Táblázatban számolt, bekalkulált semmi.
Pörgő és szétmálló csodálatos világ.
Ne akarj, kérlek, ne akarj elmenni.
Gőzölgő nagyfolyó magányos holtága.
Homokpartján nyirkos, fázó lábnyomok.
Merre jártál tegnap? Senki más nem látta.
Megállt a pillanat, egy kicsit álmodok.
2016.