Dermedt csillagok honában élek
Írta: Bogárfalvy Z Károly
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 297
Dermedt csillagok honában élek
Dermedt csillagok honában élek
Vágyat oltva minden áldott éjszaka,
Koromsötét hidegétől sem félek,
Lehet bárki a magány tábornoka.
Úttalan utakon járok régen,
A végtelent pásztázza fáradt szemem,
Nincstelen lelkem magányát féltem,
Miközben sótlan könnyeimet nyelem.
Rideg ködfátyol borítja a nappalt,
Szavadat, a lelketlen csókokat,
Nem fohászkodom hozzá, csak remélem,
Múló idő viseli gondomat,
Érez együtt velem, biztat, korholgat,
S nem állítja azt, hogy ez a szerelem.