Írta: Tarjáni Imre
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 292
DENEVÉR
Duzzogva lóg a bőregér
odvas fehér kövön,
és nem köszön.
Sajnálom vénlegény
ha bánt a fény,
ne zsörtölődj nagyon.
Lement a Nap,
már itt az éj,
Te röpködhetsz szabadon.
Én láncra vert vagyok.
Előttem jár az életem,
Ő vonszol, én vonszolom.