Írta: Köves István
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 255
Milyen, mekkora egy vízcsepp,
egyetlen, gyöngyözőn hűs, fényszikráztató csöpp víz?
Érdemben, aki csak ihatna, nem szólhat itt,
csakis az, aki egy-két napot már szomjazott,
egy falatnyi ételről lábas alján, csak az,
aki éhezett könnyezve fuldokló falásig,
a szerelem erejét is csak az emlegesse,
akit elhagytak már azért, akit elhagyott,
forradalomról, táncoltató szabadságvágyról,
csak aki helyett már barátja bitóra ment,
és hazáról csakis az érte hősi halottak,
nem az ütemre masírozó koszorúvivők.
Letérkövezett múlt, letérkövezett jövő.