Cartaphilus
Írta: Farkas Arnold Levente
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 209
Cartaphilus
töredék, pócsmegyer, húsz
szeptember harminc, szer
da, nem akarok olyan lenni,
vajúdik az okos gyermek, ha
az anyja fog születni, té
vedésben, anyaméhben, an
gyalszárnyak vesznek körül,
puha, miként az értelem,
kertészekre hasonlított
a tükörkép tükörképe,
árnyékában elváltozott,
rossz törvények eltörölték
szavak nélkül megírt versét,
a névtelen névnek nevét
töprengés, pócsmegyer, húsz
szeptember huszonkilenc, kedd,
torzul a lélek, mert megalázzák,
nincs cigarettám, angyalok ál
ma a kertben a kígyó, szótlan
igazság, távolodom már, messze
a tájkép, mondatok árnya hull
a papírra a hűs szoba mé
lyén, látszat a látszat, szűk
utcákba szorítják emberi ar
cod, a máglyát, nyelvtani tör
vény fogja marokra a szent
lehetőség méla grabancát,
indokolatlan ritmus a felhő
torzulás, szigetmonostor,
húsz szeptember huszon
nyolc, hétfő, angyalok mű
velik kertemet, szüzeknek
ki nemz majd gyermeket,
víz partján kövek, az este
is már öreg, hajtsd ide
fejed, tükörben mozdulnak
évszakok, teremtést formáz
nak alakok, szavakat veszít,
aki szavakat némán birto
kol, halott, idegen illatok
intenek, illetlen létező
ne legyek, torzul a lélek
A valóság időnként az,
aminek látszik. Tétova
jel a némaság udvara.
Cartaphilus nevében szent
látszatok kergetőznek. Nincs
többé bosszú és nincs többé
hála. El kéne utazni,
de nem tudja senki, merre.
Halált hoz az élet verse.
tizedes, pócsmegyer, húsz
szeptember huszonhét, va
sárnap, a tizedes meg a
többiek, az oroszok meg
a németek, kétszer sohasem
tévedek, egyenruhát ha öl
tenek a spájzban befőttes
üvegek, bal lábak tiporják
jobb kezed, ki viszi át a sze
relmet, ne olvasd tovább
versemet, nem jön már
senki, ha elmegyek, szemed
lesz, ami majd eltemet,
örökké, valótlan, hideg