Bennünk élő stációk
Írta: Pődör György
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 225
A BENNÜNK ÉLŐ STÁCIÓK
( „Ibis ad crucem” )
( „Ibis ad crucem” )
Nyitja szemét pilátus-arcú reggel:
hallgatag az álom cibálta remény.
Varjak sokasága cinkosan hergel,
a gazság sem nevezhető most nevén.
hallgatag az álom cibálta remény.
Varjak sokasága cinkosan hergel,
a gazság sem nevezhető most nevén.
A szív még belül korbácsol így egyet,
s cinkos fortélyok közt hallgat az erény.
Mattult tükör-barabás visszanevet,
vélve,így bűntelen, s szabad lesz szegény.
Nem mindenkinek döntése a sorsa.
A mentegetőzés már kezét mossa.
Vivaldi-szélben az ég időtenger,
s cinkos fortélyok közt hallgat az erény.
Mattult tükör-barabás visszanevet,
vélve,így bűntelen, s szabad lesz szegény.
Nem mindenkinek döntése a sorsa.
A mentegetőzés már kezét mossa.
Vivaldi-szélben az ég időtenger,
s ördögszekér fut vagy indulatboglya.
A nappal már a hamis szelek foglya,
s benn célkeresztjére feszülő ember.
A nappal már a hamis szelek foglya,
s benn célkeresztjére feszülő ember.