Írta: Csikai Gábor
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 255
bédé felriad álmából
nem ébredés volt ez valójában
gondolja bédé
aztán megdörzsöli szemeit
és ujjain pörgetni kezdi az előtte megjelenő szivárványkarikákat
nem ébredés
suttogja aztán félhangosan
majd egy erélyes mozdulattal szétkeni a színeket az arcán
abban sem vagyok biztos
hogy felébredtem
lehet hogy ez csak egy újabb álom
és persze az sem zárható ki
hogy ez az igazi álom
az pedig
amiről eddig azt hittem
hogy álom
az maga a valóság
most már a nyilván a tenyerei is színesek
azokat bámulja ébredező szemekkel
amik az eddigiek alapján lehet
hogy pont álomba szédülő szemek
meg kéne kérdeznem Dzsuang Dszit
mosolyodik el a helyzet iróniáján
hisz most már ott tart ezek szerint
hogy álmodja az álmát
álmodja az ébrenlétét
meg Dzsuang Dszit
meg Szabó Lőrincet
és akkor a lepke még fel se merült benne
de pillanatnilag egyedül vagyok a lassan kenődő hajnali szürkeségben
márpedig ha nincs velem
se az álmodott énem
se Dzsuang Dszi
se Szabó Lőrinc
akkor nagy eséllyel ébren kell lennem
elégedett lesz ezzel a válasszal
úgyhogy felül
a szivárványszíneket a hátára keni
azokból pompás szárnyak nőnek
és bédé mosolyogva száll virágról virágra