bédé elgondolkodik
Írta: Csikai Gábor
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 239
bédé elgondolkodik
vajon mihez kezdjek az elvarratlan szálakkal
kérdezte bédé félhangosan
de inkább csak önmagától
és arra se számított
hogy a szokásos belső hangja
az a mélyen zengő orgánum
mely leginkább olyan
amilyennek a saját hangját elképzeli
pedig messze nem olyan
legalábbis ha felvételről hallja
mindig meg szokott ütődni azon az orrhangú nyekergésen
amit ilyenkor visszahall
szóval eme hang válaszára sem számított
nemhogy máséra
és valahonnan mégis jött felelet
de ez annyira meglepte bédét
hogy csak magának a válasznak a ténye ragadt meg benne
a tartalma nem
így lehet
hogy autentikus és tökéletesen használható feleletet kapott a kérdésére
de ezt már soha nem fogja megtudni
mert hiába próbálta rekonstruálni
csak foszlányok maradtak meg benne
meg a hanglejtés
amit egy kissé lesajnálónak érzett
valami olyan csengett ki belőle
hogy ha még ennyit se tudsz
akkor mégis mit akarsz kezdeni az igazán nagy kérdésekkel
ezért volt biztos benne
hogy autentikus és tökéletesen használható felelet volt
így aztán nem is mert úgy tenni
mint aki nem értette
inkább csak megértően hümmögött
ilyen
hogy ez nekem miért nem jutott eddig eszembe
hangsúlyt használva
aztán óvatosan körbepillantva odébbállt
bízva abban
hogy a válasz adója nem látja
hogy igazából nem teszi
amit javasolt
sőt igazából nem tesz semmit
mert elképzelése sincs róla
mihez kezdjen az elvarratlan szálakkal
azért a kezét mozgatta kicsit
mintha cselekedne
és erősen remélte
senki nem veszi észre
hogy ez végülis csak pantomim