Balatoni nádasban
Írta: Kasza Béla
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 297
Balatoni nádasban
Bánatomat a nádasba vittem,
vigaszt ad nekem, szentül hittem.
Sírtam, a nádas kérve sóhajtott,
ne pengessem e keserű lantot.
Kinyílt fenn az ég s a felhőrésből
örömet egy napsugár felém lőtt.
Fejemre hullt a fény, simogatta hajam,
panaszaim miatt elszégyelltem magam.