Balatoni nádasban

Írta: Kasza Béla


Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 266



Balatoni nádasban

Bánatomat a nádasba vittem,
vigaszt ad nekem, szentül hittem.
Sírtam, a nádas kérve sóhajtott,
ne pengessem e keserű lantot.

Kinyílt fenn az ég s a felhőrésből
örömet egy napsugár felém lőtt.
Fejemre hullt a fény, simogatta hajam,
panaszaim miatt elszégyelltem magam.