Balassiáda a Teremtőhöz

Írta: Török Nándor


Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 522



Balassiáda a Teremtőhöz
(Könyörgés)

„Adj már csendességet”.
Zajnak így vess véget,
Ki mindent tudsz.
Enyhítsd úgy a búmat,
Ne hozz reám újat,
Ha hozzám jutsz.

„Sok ideje immár,
Hogy lelkem szomjan vár”
(Nemcsak idén).
Ne hagyj hát kétségbe,
Ne űzz új vétségbe
(Nem nagy igény).

„Nem kicsiny munkával”
Fiad már rég házal
Világszerte.
Hol van az eredmény,
Hol egy jó keresztény,
Ki vár erre.

„Irgalmad nagysága”:
Léted adóssága
(Így hiszem ezt).
Léted, ha vízió,
Akkor is bízni jó
(Ez nem ereszt).

„Jóvoltod változást”,
Embertől áldozást
Kívánsz ma meg.
Fiadon sebeket
(Rajtam is eleget)
Ütött a szeg.

„Nem kell kételkednem”,
Így is rossz a kedvem
(Mindegy, hol vagy).
Ma hozzád fordulok,
Új reményt koldulok:
Hív a holnap.
„Nyisd fel hát karodnak”,
Átölelő jobbnak
Sorompóját.
Így fogadd, ha lehet
Csecsemő lelkemet
Hozó gólyát.

„Repülvén áldjalak”,
Emberré vált alak
Legyek végül.
Aki megszületve
Az első lehetne
„Bűn s kín nélkül”.