Írta: Bék Timur
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 336
Az utolsó virág
Fölém nőni fáradt, szürke kisváros
utcáin szállnak az almavirágok.
Millió szirom hagyja ott az ágát,
s az egyiket mégis visszaszállni látták.
Szél vetéli a település rostos
alma-magzatjait. Nem akar bronzot,
húsos gömböket. Féltékeny szerető
haragjától remeg a lomb-lepedő.
De hiába mereszti rá bamba
szél-szemét, világzörgető hangja,
hiába zúg. Csodálva szemlélem:
az ágra bája visszatért egészen.
Övé a jelen, a jövő és a múlt
És bírni fogja, ha a nyári szél lesújt.