Írta: Stonawski József
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 259
Az ismerős
A tömeg csak egy pillantást engedett.
Részemről egyoldalút, nem lettem
általa az észlelet tárgya.
Abban a szorult helyzetben,
mint nőktől körülvett,
nem volt nehéz az önmegtartóztatás.
Az operából jöttünk éppen,
hát ez volt a dal-út.
Az előző megállónál szállt fel,
csak, hogy tudd, szólt a feleségem.
Mi a következőnél hagytuk a villamost
az ellenkező részen el,
és, hogy te is tudd
miért volt neked olyan ismerős:
hát Gabriella az, a nagy akvarellezős,
sokszor megálltam képei előtt,
persze, ha őt is ott tudhattam
az alkotótábori, nem is oly távoli:
tavaly volt időben
azon a szent helyen,
a múzeumi csendben
mivel reggelente várt, kóstolgattam
azt a sor ízesített pálinkát,
amit nekünk hozott.