Az érzelmi intelligencia
Írta: B Hargitai Margaréta
Közzétéve 1 hete
Megtekintések száma: 33
Az érzelmi intelligencia
Az érzelmi intelligencia nem tudja, hogy egyesek hogyan lehetnek meg nélküle. Az érzelmi intelligencia nem érti, hogy miért nem próbálja meg őt mindenki kiművelni. Az Intelligencia Quotienssel bezzeg mindenki rengeteget foglalkozik. Intézmények épültek a fejlesztésére, a mérésére, pedig tudvalevő, hogy adottság, és nem igen fejleszthető. Aki kettővel születik, az kettővel is hal meg, aki százzal születik, az azzal is hal meg, aki százötvennel, az így járt. És mégis erről szól az iskola, a Mensa… Ám vele, az érzelmi intelligenciával, alig foglalkoznak.
Igen. A mesemondók talán. A jobb pszichológusok még. Meg azok az édesanyák, akik maguk is gazdagon megáldottak ezen a téren.
Pedig az érzelmi intelligencia nélkülözhetetlen ahhoz, hogy Emberek legyünk. Nézzük csak meg egy egyszerű példán keresztül! Amikor a gyerek lemegy a játszótérre, az érzelmi intelligencia arra kéri őt, hogy adja oda a lapátot egy másik gyereknek a homokozóban. Mert annak a másiknak láthatóan nincs lapátja. Az érzelmi intelligencia észreveszi a másik szemében a vágyódást a lapát után. Az Intelligencia Quotiens legfeljebb odaböffenti, hogy így jártál, öreg. Vagy: 10 perc alatt megfordultok anyukáddal, hogy otthonról elhozzátok a saját lapátodat.
Az érzelmi intelligencia észreveszi, ha valaki elesik, elővesz egy tiszta zsebkendőt, és segít kifújni a síró-rívó orrát. Esetleg elkíséri a pityergőt a mamájához. Az Intelligencia Quotiens nem foglalkozik bőgőmasinákkal. Legfeljebb befogja a fülét. Mert zavarja az óbégatás. Az iskolában sem jobb a helyzet. Az érzelmi intelligencia csak szünetekben jöhet elő, mert órán csak zavar. Még irodalomórán is csak néha jut szóhoz. Bezzeg az Intelligencia Quotiens! Ott aztán elemében van! 183 napig boldog egy évben, mert ezen a 183 napon teljhatalma van, plusz az iskola előtti napokon. Szegény érzelmi intelligencia… neki mindig kevesebb jut.
Még jó, hogy van a nyaralás. Az Intelligencia Quotiens örömmel szervez, tervez, foglal, csomagol, átvált, navigál, de aki elnyújtózik egy könyvvel a tengerparton, az az érzelmi intelligencia. Ő megy túrázni is, ő szívja be szerelmese kezét fogva az erdei levegőt, ő csatangol mezítláb a parkban. Az Intelligencia Quotiens járja csak a múzeumokat, de színházba már az érzelmi intelligencia megy. Legtöbbször.
A párválasztásba az érzelmi intelligencia jó esetben az Intelligencia Quotiensnek nem sok beleszólást hagy. Az esküvőszervezést viszont rátestálja. Alkudozzon csak a zenészekkel, ő hajtsa fel a fotóst, a ruhát úgysem választhatja ki. Az szívügy.
Az érzelmi intelligencia aztán a gyermekvállalásnál folyamatos harcba kerül az Intelligencia Quotienssel. A fogantatás pillanatától az iskolaválasztásig minden döntésért megharcolnak, kegyetlenül birkóznak egymással, olykor az egyik, olykor a másik kerekedik felül. Sajnos az érzelmi intelligencia arra van predesztinálva, hogy engedjen. De azért az Intelligencia Quotiens is képes a belátásra, és elméletben tanul a hibáiból. Persze tudjuk, hogy ez nem igaz, mert nem fejlődik, hisz állandó. Bezzeg az érzelmi intelligencia. A határ a csillagos ég.
S miután megszületik a gyermek, ugrásszerű fejlődésnek indul. Mindenbe belekapaszkodik, mindent átél, mindent átérez.
Az érzelmi intelligencia legszívesebben reggelig sorolná a példákat. De az Intelligencia Quotiens tudja, hogy már mindenki érti a lényeget. Ezért ő teszi ki a pontot.