Az én keresztfám

Írta: Bándy Krisztina


Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 298



Az én keresztfám


A szív olyan földes,
                       s lehúz
a test porladó gravitációja.
                      Elestem.
Ki nyújt kezet háborúban?

Elindulok újra.
                      Felszállok a felborult hajóra.
Feléd Uram! Ki szembe vagy a keresztfán,
                      s én elesem,
s a kezem feléd kinyújtom,
                      mélyre húz bűnöm, s az árnyékba
felfekszik rettenetes súlyom.

Sikolyom és izmom saras,
                      vétkeim a gondolatban,
tettben és a szóban.
                      Elestem, s meggyónom
a bűnös perceket a
                      vasárnapi harangszóban.

Neked Uram!      Ki szembe vagy a keresztfán.
Bocsásd meg
e sok port!
Mit felemelsz,
s húzol fel
magadhoz.         Ki szembe vagy a keresztfán,
s leveszed
rólam örökre,
az én keresztfám.