Írta: Hámori István Péter
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 290
Ha majd az én helyemre lépsz,
az emlékemet kell megölnöd,
s bizonyságul, hogy az a rész
téged illet, megörökölnöd
azt a vagyont, mely sohasem
volt a tiéd, kell birtokolnod,
miközben én meg odafent
konstatálom, hogy nem vagy boldog.
Nem irigyellek, de a harc
csak akkor szép, ha nyerni sarkall,
és hogyha küzdeni akarsz,
elmével, szóval, dallal, karddal,
magadat kell legyőznöd, mindig,
s nem szabad kevéssel beérned,
a mindenségtől tán a sírig
kell ontani tápláló mérged.
Kevés ide harag, s a félsz,
hiába vágná belém körmöd.
Ha majd az én helyemre lépsz,
az emlékemet kell megölnöd!