Az agyontanult
Írta: Halász Arisztid
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 321
AZ AGYONTANULT
Távolságtartást
ha megmérni lehet, oly messze
a Magyar Nép
s a gondtalan
a kivételezett,
az alantas,
a jóságos
és a gonosz
együtt megy
s meddig jut ?
a Közép, - - s mondok mást :
A Nagy Nép
ragyog, ragyog ( mint az angyalok )
mint ki lakomán
részt vehet, mint a Nagyok,
mint ki magasan
toronyból nézi
hol a tavasz ? - -
Én meg egyedül kikötök - - Napozok - -
j e l r e várok ( m u d r a - pózok )
Mint csecsemő - -
még- nem- tipeg - Ő !,
izeg- mozog
sem itt, sem ott - -.
Mindenből többet
raktároz a Magyar Nép. - -
Örökségünk.
Lelkünk, szívünk butasága. - -
Ki fénylik, ki nem,
( csak én élek homályba’ )
Ki fürkészik, ki nem
(csak én bágyadok szomorúan.)
A Magyar T e n g e r ily sótlan volna ?,
A vihar ily lagymatag ?,
s a Népség is ily formátlan ?
( A hagyma farka, a hagyma- tag ) - -
Vagy csak én vagyok f a r a g a t l a n ?
Vagyok AMOLYAN - -: t e m e t
de úgy drága nekem : - -
A- Tápláló- Anya- Úristenemet !