Írta: Csikai Gábor
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 280
vassá keményült hátamon
csattan tegnapok ostora
lassan felépül már a rom
hisz jelenem nem mostoha
sőt a Ma néha átölel
s csillogó szemmel rámnevet
így a múlt bármit rám lövell
győznie itt már nem lehet
mert én testestül lelkestül
és eredendően Ma vagyok
ha bennem a dal felpezsdül
forrni kezdenek a fagyok
s ha szebb nem is lesz a holnapom
csak ennél rosszabb ne legyen
megemelem hát kalapom
és átlendülök a hegyen.