ArisETT Poett : ( Szövegek és Képek Útja ) - 2 -
Írta: Fábián József
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 223
ArisETT Poett : ( Szövegek és Képek Útja ) - 2 -
Én a szellemi megközelítésre majdnem alkalmatlan
ÉRZÉSEK túl éles voltát próbálom sejtetni –
prózaian: – az élet és a művészet kecses tiszavirág-életű
és tünékeny voltát A finom megnyilvánulások törékenységét
’SZÍVSZAGGATVA A SZÉPSÉGBEN ’ — —
Ám a ’ festett ’ ( és írott ) menedék
el is választ a Végtelentől – amikor ’ ö s s z e k ö t ’
( Pl. egy bármilyen zseniálisan megfestett mennyezetkép
és a Valóság hatalmas mennybolt - viszonyára gondolok –
amikor téli- éjszakai hóesésben a teleholdat bámulom
a teraszról s így válok a Világmindenség részévé –
szellemi mivoltában örökre –
Van- e ennél hatalmasabb művészet ( ilyen bámulásnál ) – –
Szemlélem az égbolt lebegő kiterjedését A S E M M I T
a lehetséges helyzeti energiák feltételeként – Tehát
inkább a S Z Ü N E T – et A kozmikus TABULA
RASA – t – És ez az ami nyomon követhető bennem is – –
Akik követhető minták nyomán kristályosodnak ki előbb-
-utóbb rájönnek : KÖVETHETŐ MINTÁK NINCSENEK
mert ami van az a sokarcúság – – Minden határolt m i n t a
/ ’ technika ’ / csupán az igazság egy picinyke szelete
Ráadásul ha rögzül akkor máris a KISZÁMÍTHATÓ
MODOROSSÁG esete jön elő ( külön energiát igényel
majd leszokni róla ) – – A tanult ’ technikák’ határait úgy
lehet idejében átlépni hogy eleve a magunkét próbáljuk építeni
távolságot tartva Mesterünktől ( a Buddháktól ! ) – – Megjegyzem
az én Buddha-Mesterem nemcsak hogy ezt megengedte
de el is várta ! – – : „ ÁRAMOLJ LÉGY ELEVEN ÉS VIBRÁLÓ ! „
MONDOGATTA - - Technikátok FORMÁJA
váljon alaktalanná így érvényesüljön ! – –
FORMÁTOK A KITÖLTETLEN ÜRESÉG LEGYEN
és ezen az alapon egyszerre A SAJÁT FORMÁTOK LESZ
A SAJÁT FORMÁTOK – –
Ezen ’ Ú T ’-ra jellemző szellemiség nem a vallásos változat
Nem dogma ! – – Legyen ennyi elég hogy a külső hibátlan
és helyénvaló forma - hasonló tulajdonságú belső hatásokat
vált ki – Így magad töltöd meg magad tartalommal – És eldöntheti
mindenki : Ki elé borul le és mit keres ott – – Többé- kevésbé
– – ( újabban egyre kevésbé ) városi - autós vagyok én is —
ugyanúgy élek mint bárki más – Ám amikor ősszel
a falevelek szálingózni kezdenek ( és persze téli hószállingózáskor )
én leparkolok Kiszállok és leborulok előttük – – De senkinek
nem ajánlanám ( hogy kövessen ) Pedig ekkor én vagyok az érzékelhető
szellem a kiárasztás képessége – ráhangolódva a helyzeti energiákra
/ elnyelve a rossz ritmusban érkező dolgokat / zavartalan létezésemben – –
***