Írta: Horák Andrea Kankalin
Közzétéve 1 hónapja
Megtekintések száma: 442
Anyeginhez
Ma Önre gondolok, pirulva,
a régi képe bennem él.
Ha láthatom virulni újra,
nem érdekel, ha nem beszél.
Szemében ott a tűz, mi éget,
s az ajka íve még igézet,
pedig fakult a szépián –
talán maradna szép nyitány?
De Jevgenyij, hiába néma,
sorokba írja ritmusát,
a hang a szívbe így jut át,
s lehetne mindörökre példa:
habár dülöng a kártyavár,
az Ön szerelme Tánya már.