M. Karácsonyi Bea
|
Ajándékod lennék
Mellkasomban - lélektanyán, nem duruzsol kályha-meleg, várom, szíved hazatalál, kint hideg van, holló remeg.
Ajándékod most én legyek, karjaidba csomagolj hát, míg havazást fújnak szelek, Karácsonyért mondj egy imát.
Felemelünk görnyedt hátat, lesimítunk kézről sarat, teszek eléd szerény tálat, morzsám adom kis fa alatt.
És, amíg kint a Hold ragyog, égnek vászna aranyport szül, a szerelem bennem vacog, - szép ünnepünk velünk tort ül.
|