Írta: Tarjáni Imre
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 283
ahogy elmegy
azt hasonlatokkal nem tudom leírni,
mert a rét már nem rét,
az erdő nem erdő,
az éjszakák pedig
éppoly világosak, mint a nappalok.
a szép asszonyok szépek,
címlapok,
tanulható szakma lett a szépség.
ára van
drága ma az egyperces jelenlét.
én
„ azt a szép, régi asszonyt szeretném látni
ismét” – aki hiányzik.
azt a zárkózott, igéző messzeséget,
kinek illatától kábák és szelídek
lettek a megvadult lovak,
a halál pedig semmi – csak a hajnal hasadt
és az öröklét ablakai törtek.
„Azt a szép, régi asszonyt… ahogy elmegy.”