Írta: Kapui Ágota
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 308
nem bandukolhatsz örökkön-örökké
nagy vizek mentén nyájba költözötten
avarra szegzett bárgyú megadással
nyálcsorgató üresség gazdátlan rétjein
a terelgetettek riadt totyogásával
tétova léptek és egymást bökdöső oldalbordák között
ahol csahos félelmek szabják az irányt
csigák jelölte útjaidnak időtorlaszok kiáltanak harsány megálljt
ahol bogáncsok bélyegzik meg tested
kiszáradt fűcsomók égetik talpadat
feletted antracitszürke az alkonyat
egy dobbanásnyi szünet a szívben
bokádban elindul a vándorremegés
s te ráborulsz a zengő mindenségre
mert csendedet akarja a világ
e bárány-sorsnak add meg hát magad