A változás
Írta: Zentai Eta
Közzétéve 2 éve
Megtekintések száma: 417
A változás
Ebéd után kis szieszta,
Isszuk a kávét, hallgatunk,
A csend minket már nem feszélyez,
Öblébe ringunk, két hajó,
Emlékeink hullámverése
Hol közel hoz, hol távolít,
De szívünk egymáshoz kikötve.
Elaludtál, nézem az arcod
A ráncok térképe alatt,
Mindent őriz, amit szerettem,
A változás oly észrevétlen
Hozzáad, elvesz egy kicsit,
Fáradt és szikár lett a tested,
Én gömbölyödöm, mint az alma,
Szelíd arca a szenvedélynek
Állandó, mint a változás,
Sorsunkat végleg összetartja.
Közös szótárunk szavai
Már nem bővülnek új igékkel,
Az utolsó nagy változás,
Félek, hogy előbb téged ér el.