Írta: Nagy Antal Róbert
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 301
A tükör előtt
A tükröm néz belém, megtükrözi lelkem.
Mint zúzmara a fán, úgy rám tekerődtem.
Magány-endoszkóppal társalog a fekély,
szótagolva szaggat a felköhögött vér.
Nem lehetsz vérrögöm, vérem szép szülötte!
Kevés lesz a holnap, nem elég örökre!
Szemem most szemedben: két kezdet és egy vég.
Rólam neked hasít csillag-sebet az ég.
Lehetsz jó ördögöm, lehetsz gonosz szentem.
A tükröm néz belém, beléd tükröz engem.