Írta: Csikai Gábor
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 304
A titkos Budapest (részletek)
Evokáció
valakinek egyszer ezt is meg kell írni
ha más nem fanyalodik rá
félek én leszek kénytelen megtenni
pedig keveset tudok róla
biztosan sokkal kevesebbet
mint amit egy őslakos tudna
mesélni erről az egészről
vagy pedig olyasvalaki
akinek a szíve is ott van abban a városban
mert az én szívem már nincsen ott
s azt a régi szívemet
mely annyit lakott ott
már azt is rég elvesztettem
persze nyilvánvaló
ez a külső nézőpont se hátrány,
ez a már-a-hátam-mögött-hagytam-az-egészet történet
így sokkal személyesebb lesz
viszont biztosan nem lesz pontos és hiteles
és mivel az emlékek homályán át épül fel
biztosan nem lesz köze a mai városhoz
s talán az akkorihoz sem
mert ez csak az én városom
és senki másé ezen a bolygón
de ha más nem teszi meg
hát be kell érnetek az én városommal
mert valakinek egyszer ezt is meg kell írni
a pizzát a Móriczon
a gyrost a keletinél
a kolbászt a húsboltban
ott a Városház utcában
a napkeltét Budafokon a piros 3-asról nézve
a déli harangszót a Múzeumnál
a napnyugtát a Gellérthegyen
az éjjelt az éjszakai 6-os körén
a 47-es villamost
ahogy végig csilingel a fehérvári úton
és ahogy a Ferihegyre
repülőgép készül leszállni
és a vízen elhúzó uszályt a Petőfi-híd alatt
a tavasz illatát a Károlyi-kertben
és a nyári aszfaltszagot a Baross téren
az őszi levelek tea-aromáját
a Városligetben
s a tél havának füstjét
a lefagyott Ferencieken
és a sima kapaszkodót a tömött 7-esen
és az érdes köveket
a zölden gomolygó Gellért-hegyen
a selymes puha füvet
a tétényi focipályán
ott a Kispad söröző mellett
s a kemény asztalt
a Fehérvári Úti Vásárcsarnokban
amin gőzölt a szalontüdő
és így tovább a végtelenségig
szóval mindezt meg kellene írni
s talán meg is fogom
ha lesz rá lelkem és énekem
s ha lesz ki meghallgatja
de ha nem hát akkor is
mert ezt meg kell írni
nincs más választásom