Írta: Kondra Katalin
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 491
A szeretet síró vágya
Elvágyom innét szüntelen
akárhová, s bárhol legyek
csak ott ne, ahol rideg közöny
börtönbe zárja szellemem
Ahol a jó szó mit sem ér
ott minden tett esélytelen
lángol a tűz, nem melegít
nem fénylik az égő gyertya sem
csak elolvad és szétfolyik
akár a tinta a papíron
ha néznek se látják, fájdalom
tükröződik az arcomon
Elmondani nincsen kinek
leírom hát mindenkinek
vigye szél, beszéljenek róla
mondják: szegény élhetett volna!