Írta: Jousse Erzsébet
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 449
A Rónán
Nyár volt. A percek hosszúra nyúltak.
A hőség a rónára laposodott.
A lecsorgó időórán delelőt fújtak…
Mint alvó a párnát, úgy hajtogatott
gyűrődést magának a forrongó csend,
az árnyék nélküli rőt róna felett.
Ember és állat megbújt valahol,
nem horkolt, de nagyot szuszogott a táj,
vályúban a víz is elálmosodott.
Megváltását várta a róna népe,
lassan a Nap is nyugat felé ért,
s az ébrenlét a rónára visszatért.
első közlés