A rettegés anatómiája

Írta: Paál Marcell Hesperus


Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 248



A RETTEGÉS ANATÓMIÁJA


Félek. Attól, hogy félhet más is.
Társai leszünk a rettegésnek.
Mint analógot a digitális,
szétbontanak és felcserélnek.

Félek attól, hogy szemben állok,
ugyanakkor a hátad mögött.
Nem köszönnek ránk új világok,
arcunk összeér, szemünk törött.

Ha szeretnek, talán akkor is félek.
Viszonoznom ezt oly bonyolult
vagy egyszerű, mint szikár faékek.
Faragott szívekbe hasít a múlt.

Félek akkor, ha tovább kísérlek.
Büszke kínjaid velünk szaladnak.
Magamban egyre csak tőled félek;
mégis megteszlek árnyalaknak.

Egy sorban állunk a többiekkel.
Foszlott térképek összes terveink.
Félek attól, ki félni nem mer,
és teleordítja termeink,

hol az Istent őrizzük hangtalan,
az irgalmas hazugságokkal együtt.
Azonosságunk öntudattalan.
Ha rátalálunk is, egymásban felejtjük.

/2016.05.27./