Írta: Siska Péter
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 225
A kövek még hallgatnak
Szamárháton, a tűző napon.
A tömeg őt élteti.
Mosolyog. Szédül, a gyomra
görcsbe rándul. Integet.
Meg fog halni. Pénteken,
mikor az öreg fák
a kertben
óvatosan megérintik
az eget.
Egy házra gondol. Egy nőre.
Próbálja elképzelni, de
csak a Teremtés
ábráit látja. Egyszerű,
fehér vonalak.
Változatlanok.