Írta: Hajdú Mária
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 216
Sorsát átkozza a balga ember,
úgy érzi, nem bír a nehéz teherrel.
Panaszát unja már fent a teremtő,
szólítja: - menj, szabadulj keresztedtől!
Nézd meg ezt a hatalmas termet ember!
Zsúfolásig megtelt letett kereszttel.
Hát rakd le a sarokba a helyére,
és most választhatsz másikat cserébe.
Halomban állnak a szebbnél szebb kincsek.
Látja, milyen nehéz súlya van mindnek.
Érzi már, hogyan görnyedne a háta,
rájön, nem is volt nehéz a sajátja.
Már örül a sorsnak és boldog ember,
játszva birkózik meg minden teherrel.
Többé már nem kell a mások keresztje,
bármilyen ékes, csábító lehetne.