A hit peremén

Írta: Török Nándor


Közzétéve 7 hónapja

Megtekintések száma: 141



A hit peremén

Szárnyában kínnal verdesett a hajnal,
a gyilkos Nap tüze megperzselte őt,
és távolban a harsány utcazajjal
elbúcsúztattam a máglyára menőt.

A harmatkönnye gőzölögve eltűnt,
a pirkadattal elhamvadt az álmom,
éber éjjeleken halmozom a bűnt,
s nappal a kétes feloldozást várom.

Az izzó Napra béklyókat veretve,
a Pillanatban sejtem reggelente
a harmattól ázó mindenséget én,

s míg az érintetlent tiporja lábam,
szeretnék hinni a gyönyörű mában,
hogy estig rám lel az egyszeri erény.

 

 

Korábbi megjelenés: Magyar Múzsa /Új folyam, 4.szám,2018.jún./