A helytartó balladája
Írta: Pődör György
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 278
HELYTARÓ BALLADÁJA
Ahol sok szarka körét rója,
s gaz virágzik minden szinten,
ódon világ: de van lakója.
Ilyen kvártély máshol nincsen,
dombon túl és hegyen innen.
Fürdőzik is tejben meg vajban,
úgy él, mint,egy apró isten,
nem érdekli,hol, milyen baj van.
Volt korhoz- körhöz érdek-pólya,
palást váltogatott színben.
Hozzá repült új pillangója,
s lángot gyújtott a vén hímben.
Koron túl és kóron innen,
tömjénfüstben meg dicső zajban,
Ő döntött, hogy kinek higgyen,
nem azt nézte, hol, milyen baj van.
Meg is botlott a befutója,
csalni meg már esély sincsen.
Volt elég csel, de bukott Trója.
Kopasz fejen, egy szál tincsen
az izzadtság lefutna- gerincen.
De jaj! Ki ázott tejben-vajban,
álmodozhat régvolt tincsen
ki nem figyel, hol, milyen baj van.
Kiskirályom!
A düh benned,mint kígyó szisszen,
s hatalomra ott a hajlam.
Fagyos kezed már a kilincsen,
nem figyeltél,hol,milyen baj van.
első közlés