A csengő

Írta: Takács Zoltán


Közzétéve 1 hónapja

Megtekintések száma: 418



A csengő

– Üdvözlöm! Kérem, szabad a kabátját? – ugrott elő a rövidke pult mögül egy férfi. Az ajtó feletti csengő még vidám harmóniában zengte az új vásárló szonátáját, és az üzlet rokokó miliője is látni engedte a fanfárokat fújó puttókat a polcok tetején.
A sarokban – ami felé finoman terelgette a vásárlót – egy arannyal futtatott faragású, vajszínű kárpitú ülőgarnitúra fogadta. Az asztalon teáskanna és csészék.
– Engedje meg, hogy bemutatkozzam – nyújtotta a kezét az eladó, még mielőtt leültek volna
– Ember Elemér vagyok.
– Oó – szaladt ki kissé csalódottan a vásárlóból. – Falman Farkas-nak hívnak. Azt hiszem rossz helyen járok. Tudja, kint azt olvastam, hogy "Ember kereskedés". Ne haragudjon nem tudtam, hogy az Ön neve van a cégtáblán – és indult a fogas felé a kabátjáért.
– Kérem uram, várjon egy percet – állt elé az eladó – szerencsés véletlen, hogy a vezetéknevem és az üzlet profilja megegyezik. Foglaljon kérem helyet! Hozhatok egy csésze teát?
– Nagyon kedves, köszönöm – válaszolta megkönnyebbülten Falman úr.
– Ha jól értettem uram, ön embert szeretne vásárolni? Esetleg eladni?
– Vásárolni szeretnék, de nem ismerem az ügymenetét. Egyáltalán legális ez?
– Nyugodjon meg uram, ez az, bár az ügymenet formája folyamatosan alakul a társadalmi és törvényi elvárásokhoz. Ha megengedi néhány szóval bemutatnám a cég történetét. Ember Ede alapította a céget még a XII. században Mark Mann-nal. Az ő részét később kivásároltuk. Az idők során sok elégedett ügyfelünk volt. Bevételeink 87%-a legmagasabb körökből származik, bár az utóbbi néhány évben egyértelműen növekvő érdeklődést tapasztalunk az ipari és szolgáltató szektor mellett a magánszemélyek részéről is.
– Tehát önök akkor gyakorlatilag munkaközvetítéssel foglalkoznak? – kérdezte Falman úr.
– Csak kis részben, uram, csak nagyon kis részben. Valójában emberek adásvételéről van szó.
Falman úr felkapta a fejét, de Ember Elemér felemelt kézzel nyugtatta.
– Természetesen nem rabszolgaságról beszélek. Igazából nem is teljes embereket tud megvásárolni, csak, hogy úgy mondjam, bizonyos részeit. Nem szervkereskedelem, nem így értettem, de kérem tekintse meg a katalógusunkat, mindjárt látni fogja miről van szó.
Ember Elemér a pult mögé lépett, és a polcról egy hatalmas bőrkötésű mappát emelt le, majd odalépve Falman-hoz, kinyitva felé nyújtotta.
A katalógus olyan volt, mint egy étlap egy neves étteremben. A cirádás, kézzel írt betűk az első oldalon tartalomjegyzéket alkottak.
– Ha megengedi néhány szóval segítek eligazodni – állt a kanapé mögé Ember Elemér, hogy a vevő válla felett ő is lássa a kinyitott mappát.
– A mai üzleti világban alapfeltétel, hogy az áru minél rugalmasabb legyen, így az iparban már bevált standardok szerint a mi szolgáltatásunk is csomagokból áll, amikből tetszőleges termék rakható össze. Itt, a legklasszikusabb ajánlatainkat láthatja:
– Az első, a "munkaerő" csomag. Bár a mai szabályok szerint nem veheti meg a teljes embert, de cirka 20%-át igen, így, ha vásárol ötöt, gyakorlatilag egy egész embert kap. Bár ez sem teljesen igaz, mert annál sokkal többet, hiszen egy ember sem képes 24 órában folyamatosan dolgozni, így végül is már két ember megvásárlásával egy klasszikus rabszolga teljesítményéhez tud hozzájutni. Méghozzá nem is akármilyen kondícióval! Amíg a rabszolga beszerzése valamikor komoly befektetést igényelt és a megtérülés elég kérdéses volt az előforduló betegségek vagy halálesetek miatt, addig ma gyakorlatilag havi lízingben használhatja őket, és a szerződést is bármikor felmondhatja velük, minden további költség nélkül.
Jelenleg, ez a legegyszerűbb üzleti modellünk. Nagyon könnyen kivitelezhető, de túl erős kötöttségeket, mi ezt viccesen láncoknak nevezzük, azért nem lehet vele kialakítani.
– A második ajánlatunk talán az egyik legkeresettebb csomag, a "lojalitás".
Az ajtó feletti csengő vad kolompolása szakította félbe Embert.
– Azonnal adja vissza a pénzemet – támadt a belépő férfi köszönés nélkül az eladónak.
– Üdvözlöm Uram! Természetesen a garanciánk él, de kérem, mondja el mi történt – majd Falman felé fordulva elnézést és kis türelmet kért.
– Az Önöknél vásárolt "lojalitás" úgy elpárolgott az emberekből, mint a pálinka disznóvágáskor.
– Értem – válaszolta nyugodtan Ember – és gondolom, mikor kezdte észlelni a hiányát, akkor a használati utasítás 6c pontja szerint járt el. És utána mit tapasztalt?
– Nem értem kérem.
– Ezek szerint Ön nem olvasta el a használati utasítást! Akkor a következőket tudjuk felajánlani Önnek: Természetesen újabb embereket biztosítunk a 100%-os elégedettségi garanciánk alapján, de előtte részt kell vennie egy tanfolyamon és levizsgáznia a lojalitás kezeléséből, hogy megakadályozzuk, hogy legközelebb is így járjon. Kérem, olvassa el ezt – emelt le a polcról egy nyomtatott anyagot – majd utána hívjon fel. A számot a prospektus hátoldalán találja.
– Rendben, köszönöm – fordult ki megnyugodva a boltból a férfi.
Ember Elemér visszafordult Falman felé – Hiába hívjuk fel a figyelmet, hogy a "lojalitás" pakk az egyik leggondosabb kezelést igényli, mégsem olvassák el a használati utasítást.
– Hol is tartunk? Ja, épp a "lojalitásnál". Amint látja ez egy népszerű igény, de fontos, hogy a vásárlás után az előírásoknak megfelelően kell eljárni a vásárolt személyeknél.
– A következő csomagunk a "kreativitás" is népszerű egyes körökben, ami hasonló, talán kicsit még gondosabb kezelést igényel, viszont maximális hasznot garantál.
– A "lélek" csomagunk is egyre nagyobb népszerűségnek örvend a különböző egészség-, és életmód szektorban, de egyházak és művészek is veszik. Ez a csomag csak a "lojalitás" pakkal együtt érhető el, viszont rendkívül erős láncokat, pardon függőségeket alakít ki a tulajdonosa felé.
– A "gondolat" csomagunk elsősorban politikai céloknál jelent hatalmas előnyt, hiszen itt az alany gondolkodását, döntését vásárolhatják meg kedves ügyfeleink. Szerencsére a tendencia megváltozott és már nem csak négy évente van rá érdeklődés.
– Várjon egy pillanatra – szakította félbe az ismertetőt Falman. – Azt akarja mondani, hogy egyszerűen bárki bejön ide és vesz húsz embernyi "lojalitást", vagy kétszáz "lelket"?
– Valójában igen, mert a többi tevékenységet már mi végezzük, nagyon szigorú garanciák mellett. Ha nem működne tökéletesen a szolgáltatásunk, higgye el, már csődbe mentünk volna ezek miatt.
– És ez az egész tuti legálisan működik? – ámult el Falman.
– Igen. Tudja én először történész szerettem volna lenni, de a főiskolán rájöttem, hogy amióta világ a világ, a legértékesebb árucikk mindig maga az ember volt, és a történelem nem más, mint az erről szóló adásvételek kusza hálója. Mikor egy hadvezér beáldozott egy egységet a győzelemért, akkor gyakorlatilag embereket adott el érte. Amikor egy vallási vezető azt hirdette, hogy rajta keresztül elérhetik a Teremtőt, lelkeket vett meg magának. Amikor egy politikus felépíti az ígéretkampányát, akkor gondolatokat vesz meg az emberek jövőbeni pénzéből, persze úgy, hogy azért ő is jól járjon.
Ember, a sarokban épp megszólaló fax felé fordult. A néhány másodperces fütyülés láthatólag megzavarta a mesélésben, de a gép elnémult, s ő ott folytatta, ahol abbahagyta: – Be kellett látnom, ez ma sincs másként, és tudtam, hogy az ilyen adásvételek támogatására családunk nagyon erős know-how-val rendelkezik. Ekkor jöttem vissza a vállalkozásba, apám Ember Elek mellé és megtanultam minden csínját-bínját.
– Én csak egyszerűen összeválogatom a különböző részeket és maguk, mint valami Frankenstein doktor összefércelik nekem az embereket – morogta Falman.
– Látom felháborítja önt a gondolat, pedig higgye el, mindig is abból gazdagodott meg a vagyonos vezető réteg, hogy vagy így, vagy úgy, de embereket adtak-vettek. És ha jól értem
Ön is ezért jött be valójában.
– Ne haragudjon, állt fel Falman, de ettől egyre jobban felfordul a gyomrom.
Meggondoltam magam, nem akarok Öntől semmit sem venni – és elindult az ajtó felé.
– Kérem várjon! – szólt utána Ember. – Tudja, ha az a csengő egyszer megszólal mindenképpen sor kerül egy adásvételre.
– Én nem fogok magától senkit sem megvenni.
– Nem is így gondoltam – emelt ki a faxból egy papírt Ember, és nyújtotta oda Falmannak – mivel Ön nem vásárolt, Önt vásárolták meg.