A csend - Útvesztőben

Írta: Vaszta Pál


Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 308



ÚTVESZTŐBEN

Fülsiketítő a csend.

Nem kérdezek, nem válaszol.

Hideg, mint a jég a poharamban. Látszik, hogy sebtében öltözött. A szeme sarkában összegyűlt a festék. Nem készült arra, hogy Velem lesz. Nem tudja, nem bánja, nem érdekli.

Ha kinyitom a szám, hogy szóljak, elfordítja a fejét. Mélyet szív a cigarettából. Bár olyan tüzes lenne, mint a parázs.

Lassan kisöpri a gondolataimat. A meg sem kezdett szó folyamnak véget vet. Int, hogy menjünk. Csak kullogok utána. Nem tudom hova. Nem tudom miért. Nem tudom minek.

Némán ballagunk az esőben. A hideg cseppek lehűtik elvágyódásom szikráit. Sajnos.

Nem akarom, hogy tudja. Függő vagyok.

Pedig nincs visszaút.

Paya
(2008.)