A celofán
Írta: Török Nándor
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 288
A celofán
Az édes íz képzete
nyelved és szájpadlásod
közti orális térben lebeg.
Az elfricskázott cukorkás papírral
szellő játszik,
mint a lemondás erőtlen lehelete.
Az elolvadt boldogság zörgő emléke
bizonytalanul meg-megmozdul
a hétköznapi porban.
Még nem döntötte el,
menjen vagy maradjon
(maradjon szemét,
vagy legyen relikvia).
Amikor ösztönödtől hajtva
lehajolsz az üres celofándarabért,
együgyűen tapasztalod,
még működik a pavlovi reflex
(mily bölcs a tudomány
és mily szolgalelkű az organizmus).
Magad sem tudod, miben bízol,
amikor e lim-lomot zsebedbe gyűröd
s nyeled keserűvé vált,
sűrű nyáladat.