Repülősó
Írta: Ferenczfi-Faragó Eszter
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 293
Repülősó
Ez a nap jól ért véget. Úgy hiszem.
Nem kellett az ammónium-karbonát.
Őszi lombok hullanak ránk, mint kabát,
kis tégelyben jó kedvem elviszem.
Mi fér bele vajon még e napba?
Színek, fények, illatok és barátok.
Szonettekkel emlékeztünk ma rátok.
Bár mindig így szállhatnánk csak harcba!
Ürítsük poharunkat értetek,
daloljanak szavaink is rólatok,
akik egykor hazánkban éltetek,
akik e szép, dús nyelven szóltatok,
akik egykor magyar verset róttatok,
akik ma is közöttünk, itt vagytok!