Zelenka Brigitta

Székelyország kies, ballladás-mesés szögletében, az Erdővidék-i Nagyajtán születtem.
Iskoláimat szülőfalumban kezdtem, majd Brassóban folytattam, ott is érettségiztam.
1978 óta Németországban élek családommal, férjemmel, lányommal, Flóra unokámmal.
Már diákkoromban próbálkoztam verseléssel, majd több évtizedes szünet után 2010 tájékán, egy adventi várakozó-vágyakozó hangulat újra kezembe adta a tollat. Azóta írok kisebb-nagyobb rendszerességgel.
Két önálló kötetem van, több antológiában, folyóiratokban, újságokban internetes irodalmi portálokon jelennek meg verseim. Több pályázaton is sikeresen szerepeltem, többek között „A Jelek 2018” és „A Jelek 2020” irodalmi pályázaton 1. illtve 2. helyezést értem el.
Vallom, hogy várni kell, míg leülepednek az emlékeink. Az életmagvakból kikelt virágok ha újra magvuk hullatják, s az óarany naplemente neszekre bontja az időt, akkor érdemes a tollat kézbevenni, hogy megszülessen a bennünk érlelődött csoda.