Szavaink helye a mondatban

Írta: Novák Imre


Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 368



Szavaink helye a mondatban

Szavaink valóban közel jönnek hozzánk. Hatnak ránk, ahogy megértjük őket. Általuk tudunk meg valamit a világról, embertársainkról. Kapcsolattartásunk eszköze. Nyelvünket használhatjuk az igazság és a hazugság elmondására is, mindkettőnek közös a forrása, az alapja. A nyelvi jelenségek és megfogalmazások mögött ott van a társadalom szokásrendszere, értékrendje. A neves francia filozófus és író, Sartre így foglalta ezt össze: “Az ember saját hangján beszél, de mások szavai szerint ír.” Mindkét esetben vigyázni kell azonban a logikai sorrendre, mert szavaink akaratunktól függetlenül többjelentésűekké válhatnak, mást mondunk, mint amit szeretnénk közölni, pedig nem a megtévesztésre épül a logikánk. Nézzünk néhány példát a mondatban rossz sorrend okozta a pontatlanságokra. A politikus elméleti íróasztal mellett született elképelésekről beszélt. Most az elképzelések elméletiek vagy az íróasztal? Az elméleti íróasztal csak egy elképzelés. A kutató mesterséges laboratóriumban folyó kísérletről beszélt. Melyik a mesterséges a kísérlet vagy a laboratórium? Az ilyenfajta pontatlanság fogalmi tévedéseket is eredményezhet. Nem mindegy, hogy állandó kerületi lakosoknak biztosít az önkormányzat támogatást, vagy a kerületi állandó lakosoknak. Mondatrendünk különféle sorrendben alakítható, de törődnünk kell a nyelvi logikával, mert helytelen jelentésű lesz szövegünk. Más a hónap elején bejelentett labdarúgó válogatott összeállítása, mint a labdarúgó válogatott bejelentett összeállítása. Gyakran mosolyogtató lehet a pontatlanság, mert nem ugyanaz, ha Németh Károly új csapatát ismerhetjük meg, vagy ha az új Németh Károly csapata lép pályára. Szándékainktól így ironikus megfogalmazás kerekedik, ha máshová kerül a jelző. Fogalmazáskor a szövegszerkesztés fontos dolog. A lényeget kell pontosan megfogalmazni, hogy ne csak a szimbólumok nyelvén társalogjunk. Kerülni kell a káros bürokratizmust. Ki kell iktatni életünkből és nyelvünkből a pongyola hivatali stílust, gondolkodási modell szavait, a tartalom nélküli paneleket. Talán segítene a mondatfűzések gyakorlásában, ha érdekesebbek lennének a magyar nyelvtant leíró könyveink, munkafüzeteink. Közelíthetnének az idegen nyelvet tanító könyvek élvezetesebb, izgalmasabb, érdekesebb szövegeihez. Mondatfűzéseink gondolataink megjelenése, és a szemantikai tévedések ronthatják hírünket, és úgy járhatunk, mint az olcsó ruhákat ajánló divatruha felirat, amiről mindenki tudja, hogy egy valamikori divat szerinti ruhákról van szó, azok itt maradt darabjait jelentik. A mindennapi életben sem mindegy, hogy jogi helyes lépésre vállalkozik valaki, vagy helyes jogi lépésre. De a nyelvileg helyes lépések is fontosak, hogy mondandónkat ne az ösztönök mélyéről jövő nyelvi szürrealizmus jellemezze.