Shakespeare: 6. szonett

Shakespeare 6. Sonnet

Then let not winter’s ragged hand deface
In thee thy summer ere thou be distill’d;
Make sweet some vial; treasure thou some place
With beauty’s treasure ere it be self-kill’d.
That use is not forbidden usury
Which happies those that pay the willing loan;
That’s for thyself to breed an other thee,
Or ten times happier, be it ten for one
Ten times thy self were happier, than thou art,
If ten of thine ten times refigur’d thee.
Then what could Death do if thou shouldst depart?
Leaving thee living in posterity?
    Be not self-will’d, for thou art much too fair
    To be death’s conquest and make worms thy heir.

Szabó Lőrinc fordítása

Ne hagyd hát, hogy törölje nyarad a
rongykezű tél, mielőtt szűrve vagy:
édesíts egy fiolát, s míg tova
nem tűnik, rakd ki kincsraktáradat.
Nem tiltott ügylet kölcsönadni pénzt,
melyért az adós boldogan fizet;
nemzz magad helyett új, második Én-t,
vagy - tízszer jobb! - nemzz egy helyett tizet;
boldog vagy s tízszer boldogabb leszel,
ha tízszer visszatükröz tíz tükör;
mit nyer veled a sír, ha menni kell?
Itt hagy a jövőnek, noha megöl!
    Ne makacskodj, túlszép vagy semhogy a
    sír kincse légy s férgek diadala.

Gyöngyös Imre fordítása

Ne engedd, hogy a tél érdes keze
megrontsa benned nyarad párlatát;
górcsőbe szorult édes kincsed e
szépség-kincs, míg magára mér halált.
E gyakorlat nem tiltott uzsora:
a kölcsönadót tartja boldogan;
tenyészd magad, hogy így légy szapora:
tíz légy az egyben, tízszer boldogabb!
Az éned tízszer boldogabb lehet,
ha tízszeresen újított a tíz;
ha meghalsz is a halál mit tehet,
megőrzi, mi utókorodba visz.
     Ne légy makacs, hiszen te tiszta vagy,
     haláldíjként férgeké ne maradj!

Gy.I.megjegyzése:

Ezt a szonettet  sem biztos, hogy a Szép Ifjűhoz írta a Bárd. Nem is az ihleő a fontos itt Egyébként ez az egyetlen pont, ami kimenti Szabó Lőrinc „ha tízszer visszatükröz tíz tükör” sorát, amely csak hozzáköltés, mert tükörről nincs szó! Az elképzelés mégis helyes, mert kétségtelen, hogy a Bárd  az utódokban látja remélni a Szép Ifjú tükörképét!

Szabó Lőrinc nagyon szép verset alkotott pontosan azzal, hogy az eredeti angol szövegtől messzebbre merészkedett!