Írta: Fábián József
Közzétéve 1 hónapja
Megtekintések száma: 73
Robert Bly: Visszatérés a magányba
ford: 2024. szeptember 18.
I.
Holdfény, szeles éjjel.
A Hold kilökte a Tejutat.
A felhők alig élnek, csak a fű ugrál.
Ez a visszatérés órája.
II.
Vissza akarunk menni, visszatérni a tengerhez,
a magányos folyosók tengeréhez
és a vad éjszakák szobáihoz,
a bánat robbanásaihoz,
belemerülni a bánat tengerébe,
akár a szekeres Nagy Medve csillagai.
III.
Mit találunk, ha visszatérünk?
A barátok megváltoztak, a házak kicserélődtek,
talán a fákat új levelekkel.
Return to solitude
I
It's a moonlit, windy night.
The Moon has pushed our the Milky Way.
Cluds are hardly alive, and the grase leaping.
It is the hour of return.
II.
We want to go back, return to the sea,
The sea of solitary corridors,
And halls of wild nights,
Explosions of grief,
Diving into the sea of death,
Like stars of the wheeling Bear.
III.
What shall we find when we return?
Friends changed, houses moved,
Trees perhaps, with new leaves.
in: Silence of the snowy fields