Írta: Haász Irén
Közzétéve 11 hónapja
Megtekintések száma: 644
Puskin: Csalogány és kakukk
Erdők sötétlő éjszakáján
dalos madárka tavasz táján
pittyeg és füttyög és kiált.
De a kakukk, az ostobácska,
Önző és szószátyár egy pára,
nem zeng el mást, csak önszavát,
és visszhangja ismétli mindet.
Kakukk szava csak bú és baj.
Uram, de jól megvertél minket
az elégikus kis kakukkal!
*
Александр Пушкин
СОЛОВЕЙ И КУКУШКА
В лесах, во мраке ночи праздной
Весны певец разнообразный
Урчит, и свищет, и гремит;
Но бестолковая кукушка,
Самолюбивая болтушка,
Одно куку свое твердит,
И эхо вслед за нею то же.
Накуковали нам тоску!
Хоть убежать. Избавь нас, Боже,
От элегических куку!