Nyelvünkben élő germanizmusok

Írta: Novák Imre


Közzétéve 8 hónapja

Megtekintések száma: 161



Nyelvünkben élő germanizmusok

A nyelvészet nem normatív tudomány, nem örökké érvényes szabályokat állapít meg, mert nyelvünket szakadatlan átalakulás jellemzi. Új szavak, kifejezések épülnek be szókészletünkbe, illetve egyes szavak elkorhadnak, kidőlnek a szótárból, elvesztik vagy megváltoztatják jelentésüket, de ez nem jelenti azt, hogy bárhogy beszélhetünk. Nyelvünket megfelelő módon kell használnunk, hogy hű és pontos tolmácsa legyen gondolatainknak, mert írásunknak tükröznie kell mondanivalónkat. Figyelnünk kell a nyelv belső szerkezetére és kapcsolódási pontjaira, szavaink helyére a szövegben, mert ez az általános műveltség része. Éppen ezért nagy a hivatásos tollforgatók, sajtómunkások felelőssége, sőt a mindennapi élet színterein, a hivatalok, iskolák világában, de még társalgás során is fontos, hogy érthetõen, választékosan fejezzük ki magunkat. Ezzel megtiszteljük egymást és ápoljuk nyelvünket is, hiszen a hallgató ezt rögzíti és ezt adja tovább. Alapvetõ elvárás, hogy a gondolatok közvetítésének világosnak és érthetőnek kell lennie. 

Közéletünkben sok nyelvi babonával, pontatlansággal találkozhatunk. Ilyen a germanizmus kérdése is. Hosszú évszázadokig éltünk együtt a németekkel, ezért a németesség befolyásolta nyelvünket. Ennek hatása napjainkig érezhetõ. Társadalmi, közigazgatási, de a mindennapi nyelvünkben, szóhasználatunkban is élnek még a germanizmusok, a németből származó kifejezések. A német nyelv szórendje és fogalmazása, képalkotásai szűrödnek át általuk nyelvünkbe. Ezek többnyire idegenek a magyar gondolkodástól. A német nyelvi hatások a magyar közigazgatás és katonaság német nyelvûségével is összefüggnek. A német nyelvi minták utánzással, másolással épültek be szóhasználatunkba, így keletkeztek ezek a magyartalanságok. Nyelvünk idegen eredetû elemeinek részét alkotják a tükörfordítások, amelyek látszólag magyarok, mert magyar elemekbõl állnak, de eredetük miatt nem érezzük otthonosnak õket. Gyakoriak a németbõl szó szerint fordított kifejezések, mint például: bebeszéli neki - vagyis elhiteti vele. Bevezeti a kiadást a könyvbe, annál jobb a feljegyzi vagy bejegyzikifejezés. A terv vízbe esett -, persze inkább füstbe ment, ahogy az már Petõfinél bevált. A benyomás helyett ahatás is kifejezõbb, jobban illik a metaforákat kedvelõ nyelvünkbe. 

A germanizmus miatt leggyakoribb támadás a -va-ve végzõdésû határozói igeneveket éri. Hányszor hallottuk már, hogy ki lett írva a pályázat, ki lett jelentve a határozat, de ezzel az a baj, hogy egyetlen más nyelvben sem fordul elő. A német nyelv mondatszerkesztései, szóhasználata nem ismeri ezt a szenvedõ szerkezetet, nálunk mégis gyakran támadás éri.  

megbeszélés tárgyát képezte helyett magyarosabb, ha azt mondjuk: az ülés tárgya volt. Folytassuk a sort. Nagy volt az érdeklődés, a kíváncsiság, amikor kezdetét vette a labdarúgó mérkõzés. Ennél jobb a megkezdõdött a mérkõzés igealakú szószerkezet. Még egy példa: súlyt helyez valamire - ahogy német mondja. Ezt tehetjük konkrét és absztrakt értelemben is. Tehetjük ezt a súlyt vállra, mérlegre, ami azt jelenti, hogy ráteszünk, odarakunk valamit konkrét értelemben, de átvitt értelemben is használhatjuk, ha viselkedésre helyezünk súlyt, vagy ha a tanár odafigyel diákjai problémáira, vagy súlyt helyez magánélete jellemzésére és elmondja: felesége kemény asszony. Szóhasználatunkban gyakran előfordul, hogy valaki felvág, azaz nagyzol, dicsekszik, kérkedik gazdagságával, eszével, ügyeskedéseivel, befolyásával, amellyel vissza is élhet. A felvág is tükörfordítás a németből.  

kilátásba helyez gyakori a hivatali és sajtónyelvben, pedig itt arról van szó, hogy valaki valamit megígér vagy lehetségesnek tart, nem zárja ki bekövetkezését. Az alátámaszt is idegen a magyar szemlélettől, nem tartalmaz olyan képet, amely nyelvünk szokásához kapcsolódik és beleillene gondolkodásunkba. A jó termésre van kilátáshelyett jobb, hogy jó termés ígérkezik vagy mutatkozik. Sok mindent be lehet hozni, de az elhalasztott feladatokat, munkát nem. Be lehet hozni a konyhából a meleg teát vagy a sört. 

Nem nyitottak vitát a téma, a javaslat fölött - olvashatjuk, pedig csak az történt, hogy nem tanácskoztak, nem vitatkoztak valamin az Országgyûlésen vagy az üzleti tárgyaláson. Mi tudjuk, hogy a vita az nem ablak vagy ajtó, hogy nyitható vagy csukható legyen (Über etwas steriten, ratschlagen - hangzik németül.)  

Az összehasonlított kifejezések jelentéstartalma ugyanaz, stilisztikai értékük nyelvhelyességi szempontból azonban különböző. Az előbbi germanizmus idegenszerű, az utóbbi a magyar gondolkodásmódnak megfelelőbb, egyszerűbb, természetesebb. 

Fontos megemlítenünk, hogy akadnak olyan német tükörfordítások, amelyek rögzültek nyelvünkben. Ilyen abelátás, kilátás, tetszhalál, álláspont; ezek a magyaros szemlélettől idegenek és könnyen helyettesíthetők magyarosabb fordulattal. 

A germanizmusok gyakran fontoskodást is jelentenek: a véget vet nem más, mint hogy befejeződött valami. Nyelvi közömbösség, sznobizmus is elősegíti a germanizmusok terjedését. 

https://ssl.gstatic.com/ui/v1/icons/mail/images/cleardot.gif