Nyári félperces novellák

Írta: Wessely Gábor


Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 313



Nyári félperces novellák

1.

Békátlan a táj. Békétlen. Bár békésnek tetsző. De nem minden csend megnyugtató. Ez egy olyan némaság, melyből idegesítően hiányzik valami: a megszokott brekegés.

2.

Egyszer s mindenkorra szakítanunk kell a Krúdy-féle női ideállal. A hölgyek bizony nem istennők, nem ábrándos szemű, titokzatos testű, finom lelkű, tiszta erkölcsű, megközelíthetetlen tündérek, hanem mosdatlanok, piálnak, és kefélni akarnak. Pont úgy, mint a férfiak.

3.

Ki nyírja le a füvet a ház előtt? A lakó vagy az önkormányzat? Rendkívül összetett probléma. Az igazság az, hogy a kertészek a hibásak. Miért nem kísérletezték már ki az önnyiszáló gyepet, vagy a maximum ötcentisre növő mikropázsitot?

4.

Átúsztam a medencét. Rendben, mondja az edző, most visszafelé, fürgébben, fele ennyi levegővel. Jó volna többször feljönni, de ha ellenkeznék, nem kapnám meg a túlsó parton a kockacukrot. Nekem is érdekem, hogy betartsam az utasításokat...

5.

Ahhoz, hogy a mai csinnadratta lélegzetvételnyi szüneteiben észre vedd a holnap rezdüléseit, nem elég a nyakadat tekergetni. A szemed is ki kell nyitni.

6.

– Megkínálhatom csipkebogyóteával?

– Köszönöm, nem kérek.

Töltött. Megittam. Kvittek vagyunk.

7.

Tamás a betonon landolt; nem volt víz a medencében. Elvira döntött: mégis megtartja, majd kiderül, hogy a svédé vagy a négeré. Arnold visszaváltotta az üres üvegeket, és megvette a karikagyűrűket. Béla nekidurálta magát; érezte, hogy most valaminek történnie kell. És úgy is történt...

8.

Akció! Gyűjts össze három fagylalttölcsért, rakasd tele légypörkölttel, és zabáld meg!

9.

Jucikáról kiderült, hogy nyomokban Karcsit tartalmaz. A vőlegénye, Pityu, a fogyasztóvédőkhöz fordult.

10.

Nagy igazságtalanság, hogy aki nem baltázza el a saját életét, azét mások vágják tönkre. Hogy némelyeket sárba nyomnak a körülmények, némelyek viszont önszántukból, kalandvágyból bukhatnak alá. Hogy egyesek tündökölhetnek, kettesek meg épphogy létezhetnek, ugyanakkora a tehetségükkel. Hogy aki hibát keres, az mindig sikeresebb, mint aki megoldást.

11.

Szerkezetváltás. Naná, hogy a süketnéma anyagmozgatót és a sánta portást küldik el először, amikor az új cégtulajdonos, karcsúsítást rendel el a privatizált gyárban.

12.

Azért van könnyebb dolgunk a növényekkel, állatokkal, mint a gépekkel, mert azok akarnak létezni, működni, táplálkozni, szaporodni. Nem muszáj őket állandóan kezelni, bütykölni, olajozni, karban tartani, hogy funkcionáljanak. Maguktól is iparkodnak ellátni feladataikat. Nemcsak értünk, nemcsak általunk üzemelnek. A robot viszont elvár némi pátyolgatást azért, hogy minket szolgál, kedvünkre szuperál.

13.

Egy igazi amsterdami hippi tolta át a biciklijét a lábamon, a Vondel-parkból jövet. Hosszú, zsíros varkocsa volt, hátán gitár, és azt mondta: sorry. Zavarodottan álltam – üssek, fussak vagy barátságosan biccentsek? –, mert itthon a közveszélyes fickók néznek ki így, de azok ritkán gitároznak, és sosem kérnek bocsánatot.

14.

Focizunk. Az Úr segedelmével. Kérhetünk erőt, kitartást, bizalmat. S illő rászolgálnunk. Kérhetünk sok mindent, csak azt nem, hogy Isten rúgjon gólt helyettünk. Nekünk kell futni, hajtani, cselezni. A játékszabályokat betartva, másokat nem eltiporva, becsülettel küzdeni. Mert ez a mi meccsünk...

15.

A kőfejtőben senkit nem hat meg, ha te vagy a kontinens legjobb akvarellfestője vagy hosszútávfutója. A kőfejtőben követ kell fejteni. Sokat. Tonnákban mérik az emberi teljesítményt. Tonnákban mérik az embert.

16.

Ahol tehetségtelen ripacsok tündökölnek, ott a tündökletes tehetségeket titulálják ripacsoknak.

17.

Az élet furcsa fintora, hogy mindig a legtehetségtelenebb, legkevésbé favorizált gyerek marad otthon, ápolni az elaggott szülőket.

18.

Fészek. Félszek. Felcseperedtünk. És égbekiáltó méltánytalanságnak érezzük, hogy most már nem adja a csőrünkbe a mama a tücsköket. Akartunk mi röpködni, de nem így! Csak úgy! Céltalan gondtalansággal.

19.

Addig jó az élet, amíg nem kell komolyan venni. Fütyürészhetünk a hullámvölgyekben is, de ott sajna hamiskásan szól a nóta. S az igazi gyötrelem egyáltalán nem tűri a lazaságot. Szellemesen szenvedni, elegánsan haldokolni nem lehet. Ami elég ciki, ha valaki tulajdonképpen egy szórakoztató figura…

20.

Az ember valahogy úgy van kitalálva, hogy ha a környezetében semmivel és senkivel nincs különösebb gond, önmaga válik problémaforrássá. Mert nem állhatja az unalmas nyugalmat.

21.

A teremtett világ működésének alapelve a kiegyenlítődés. Ár- apály, háború-béke, böjt-tor. Nem az egyenletesség, nem az egyformaság, nem a részletekbe menő, szigorú szabályozottság jellemzi a létet. Nincs eleve elrendelés. Ezért vannak lehetőségek, ezért van szabadság.